Csanád 2012. augusztus 24-én született Budapesten.

Helyes, mosolygós kisbaba volt, nagy örömmel vittük haza a testvéréhez Zsomborhoz. Két hónapos volt, amikor észrevettük hogy sárga a bőre.

A háziorvos debreceni klinikára küldte kivizsgálásra. Megállapították, hogy CMV vírus fertőzése van. Laboratóriumi eredményei nagyon rosszak voltak.

Kezelését megkezdték, de mivel állapota nem javult Budapestre a SOTE I. Gyermekklinikájára küldtek minket további gyógykezelésre.

Itt megismerkedtünk dr. Dezsőfi Antal doktor úrral, aki Csanádot alaposan kivizsgálta. A vizsgálatok kiderítették, hogy a kisfiam életét csak a májátültetés mentheti meg.

2013. február 6-án utaztunk Essenbe. Nagyon váratlanul ért minket, hogy utaznunk kell, és kevés pénzünk volt.

A kórházban ajánlották az „Egy szív a gyermekekért” Alapítványt. Az ő segítségükkel tudtuk kifizetni a Ronald McDonald House számláit. Ez akkor nekünk óriási segítség volt.

A műtét kezdetben úgy tűnt, hogy sikeres, de sajnos pár hónappal később vissza kellett utaznunk Essenbe. Sokféle fertőzéssel küzdöttünk, sokat voltunk kórházban: sepsis, májában levő tályog, epeútgyulladás, légúti fertőzés miatt.

Az orvosok mindent megtettek, hogy meggyógyítsák a Csanit, de a mája már nem működött megfelelően, a folyamat visszafordíthatatlan lett.

Egy napon aztán közölték velünk, hogy új májra van szüksége. Újra várólistára került. 2015. februárjában ismét Németországba utaztunk ezúttal Kielbe.

Az előző műtétkor gyűjtögetett pénzből volt még tartalék, de most is kellett külső segítséget kérnünk. Szerencsére Dezsőfi doktor úr intézett nekünk alapítványi támogatást, és újra megkerestük az „Egy szív a gyermekekért” Alapítványt.

A szükséges papírok benyújtása után nagyon hamar jött a jó hír, hogy tudnak minket támogatni. Öt hónapot töltöttünk Kielben, ebből négy hónapot májra várva.

Az újabb műtét június 18-án volt. Jól sikerült! Egy kisgyermek máját kapta meg a kisfiam.

Az intenzív osztályon csak másfél hetet feküdt, annyira jól volt, hogy az osztályra már csövek, centrális katéter és  branül nélkül érkezhetett.

Némi komplikáció miatt még pár hetet maradnunk kellett, mert további vizsgálatokra volt szükség. A műtétet követő ötödik héten hazarepülhettünk!

Pár napot még Budapesten voltunk, majd hazatérhettünk az otthonunkba.

Nagyon nehéz időszakon vagyunk túl. A sok nehézség után remélem, hogy ez a máj már örök életre szól!

Sok ember állt mellettünk, sokan erősítettek minket. Külön nagy köszönet és ölelés az orvosoknak: Dr. Dezsőfi Antal doktor úrnak, Dr. Vojnisek Zsuzsa doktornőnek, a német orvosoknak és dr. Kelenhegyi Judithnak, az alapítvány elnökének, a családomnak és mindenkinek aki segített ezen a hosszú úton.

Ildikó Csanád édesanyja