VERSENYFUTÁS AZ IDŐVEL

Ismét eltelt négy hónap. Vincével útra keltünk Hamburgba, hogy állítsanak mágneses gerincrudjain az orvosok, hogy a növekedését lekövessék.

Izgalmas út volt, mert arra szántuk el magunkat, hogy Bécsből indulunk egy reggeli géppel és még aznap egy esti géppel visszarepülünk. Vince nagyon hősiesen bírta az utat. Élvezte nagyon, de persze tele volt bizonytalansággal is az út. Sikerül-e beültetni a repülőgép ülésébe őt úgy, hogy közben nem húzódik meg semmije, nem akad el a lába, ami nem tud sajnos hajolni a térdnél ill. a kerekesszékét épségben visszakapjuk-e, tud-e vele menni és nem sérül meg a csomagok pakolásánál. Az utazás során minden rendben ment!

A gerincrúd állításnál azonban most először történt az meg, hogy a tervezett 4 mm helyett csak 1-2 mm-t sikerült állítani. Az orvosok közölték velünk a hírt, hogy Vince csigolyái elkezdtek összecsontosodni. Ez persze várható volt, csak nem tudtuk, hogy meddig tudjuk kihúzni ezt az időintervallumot. Fél év múlva kell újra utazzunk, meglátják, hogy addig tud-e nőni Vince gerince kicsit a még növekvő szabad szakaszon és akkor újra próbálkoznak a növekedéssel.

Eddig életünkben sokszor éreztük már Vince fejlesztése kapcsán, hogy versenyt futunk az idővel. Most ez még inkább valósággá vált. Két hete jöttünk haza és elkezdtünk gondolkodni, hogy mit tudnánk csinálni annak érdekében, hogy Vince gerinccsigolyáit kicsit mobilizáljuk. Felmerült újra a test rezegtetése, de ez a gerincrudak rögzítésnél a csavarok stabilizációját gyengítheti. Gyógytornászunk felvetette a vízben lévő súlyfürdő kezelést, de ahhoz, hogy eredményt érjünk el, minden nap kellene ezt alkalmazni, ez pedig kivitelezhetetlen a napi rutin mellett. Végül a régen is jól bevált fitneszlabdára való ráhasalást választottuk, amit régen napi rendszerességgel csináltunk, de Vince súlya már az utóbbi években kihívás elé állított bennünket. Egyik reggel azonban egy Isteni sugallatnak köszönhetően kipróbáltuk azt, hogy nem emeljük Vincét a labdára, hanem csak az ágyról a labdára átcsúsztatjuk. Bevált! Egy hete minden reggel így indul a nap, hogy cirkuszi mutatványosok leszünk és egyensúlyozzuk Vince testét a fitneszlabdán úgy, hogy közben ringatjuk, fejjel lefelé tartjuk a lábainál, csípőjénél fogva. Sokszor kutyusunk is besegít! Odafekszik mellénk és engedi, hogy Vince fejjel lefelé lógva simogassa őt, vagy amikor vízszintesen van Vince a labdán, Szása kutyánk a fejét Vince hátán pihenteti. Szorítsatok nekünk, hogy ebben a versenyfutásban eredményesek legyünk!

Vince most 12 éves. Reméljük, hogy ki tudjuk még tolni az időt, amikor Vincének meg kell majd kapnia azt a gerincrudat, amit már nem állítanak, hanem fixálják és élete végéig tartja majd a törzsét. Olyan hálásak vagyunk, hogy ebben a versenyben nem vagyunk egyedül és az utazásaink anyagi terhein segítségünkre van az „Egy szív a gyermekekért Alapítvány”!

Köszönjük!

Veronika és Zsolt (Vince szülei)