AKH BÉCS

Európa egyik legnagyobb kórháza, egyben 2004. óta a Bécsi Orvostudományi Egyetem székhelye is, számos tudományos és egyéb jellegű intézménnyel együtt. Évente 99,000 beteget kezelnek itt, az ellátottak száma megközelíti a félmilliót.

A régi Általános Kórház eredetileg szegényház volt, melyet II. József császár utasítására alakítottak át kórházzá. A kórházhoz tartozott egy bolondokháza, egy szülészeti épület és egy árvaház is. A Bolondok tornya volt az első speciálisan elmebetegek elhelyezésére kialakított épület. Az ötszintes kör alakú építmény keskeny, lőrésszerű ablakaival 200-250 elmebeteg elhelyezésre volt alkalmas. Ma a Bécsi Patológiai- Anatómiai Szövetségi Múzeumnak ad otthont.

A 19. századra a Bécsi Általános Kórház a bécsi orvosi iskola centrumaként egyben orvostudományi kutatási központtá is vált. A szülészeti klinikán  folytatta megfigyeléseit Semmelweis Ignác. A vércsoportok felfedezésért  Kalrl Landsteiner (1930-ban), a malária valamint a szifilisz – kései korábban gyógyíthatatlan hitt stádiumának – kezelésének felfedezéséért  J.Wagner-Jauregg (1927-ben) Nobel díjat kapott. Itt dolgozott a szintén Nobel díjas Bárány Róbert (1914-ben)  is.

Itt ültették be a világ legkisebb belsőfül-implantátumát, 2003-ban AKH-ban történt az első emberi nyelvátültetés a világon. A rosszindulatú daganatok kezelésében is jelentős sikereket értek el.

A kórháznak saját iskolája van, hogy a hosszabb kórházi tartózkodás miatt a gyerekek ne maradjanak le tanulmányaikban.

Több az „Egy szív a gyermekekért” Alapítvány által támogatott gyermek  is kapott ellátást ebben a szuper kórházban.