Valós riportok egy májtranszplantációról kicsit másképpen.

Riporter: Tímea Olivér édesanyja

Oli kivizsgálásával már az első héten végeztek, csak a baktériumra kapott kezelés tartott bennünket a kórházban, a fogságában. Február 26-ra tűzték ki a műtétet, de a kezelés későn kezdődött el. A protokoll öt nap + három nap szünet + három nap kontroll, Zolinak sok vizsgálata van még hátra. Az EKG vizsgálatnál Zoli meglepetést okozott az orvosoknak. Terhelés közben még a negyedik fokozatban is nyugalmi állapotban volt a szíve. Nem értették, de hát ennyit tesz a szakács szakma és, hogy hóban, fagyban is biciklivel jár dolgozni.

Az egyik sebész lerajzolta Zolinak, hogy mi is fog történni a transzplantáció során. A kórházban dolgozik egy kedves, fiatal magyar orvos is, aki felkért bennünket, hogy vegyünk részt egy kutatásban. Oli jelenlegi és jövőbeni máját szeretnék vizsgálni, mert még keveset tudnak a máj immunreakcióiról.

Oli unatkozik, elérkezett a dackorszak ideje a szokásos toporzékolással, sírással. Próbálunk vele szemben következetesek lenni, nem hagyhatjuk, mert pár év és megesz minket reggelire.

Apa és fia között óriási a „szerelem”, nagyon jó rájuk nézni. Oli két hónapja lett nagyon apás, mintha érezte volna, hogy Hamburgba jövünk, és Zoli lesz a donor.

Most pedig várunk és várunk…